Hegesztés utáni hőkezelési szolgáltatások

A hegesztés utáni hőkezelés (PWHT) szolgáltatások segítenek csökkenteni a hegesztés által az alkatrészekben okozott maradó feszültségeket. A PWHT magában foglalja a hegesztés, az áztatás és a hűtés folyamatát a hegesztési kötésekben fellépő feszültségek minimalizálása érdekében.

A PWHT-t gyakran előírják az iparági szabályzatok olyan anyagok esetében, mint a szénacélok, rozsdamentes acélok és munkakeményített acélok; azonban a speciális berendezések és szakképzett munkaerő szükségessége miatt a kivitelezés költséges és időigényes lehet.

Nyomástartó edények

A nyomástartó edények lehetővé teszik, hogy vegyi anyagokat és gázokat nagy nyomáson szivattyúzzanak tartályokba anyagok szétválasztása, tisztítása vagy keverése céljából. Ezeknek a szélsőséges körülményekre tervezett tartályoknak a mérete és anyaga változó - a búvártartályoktól az ipari kazánokig mindenben használhatnak nyomástartó edényeket - legyenek azok hordozható tartályok vagy toronymagas, többszintes tornyok.

Egy nem megfelelően karbantartott nyomástartó edény jelentős károkat okozhat, ha elhanyagolják, a robbanás a legnyilvánvalóbb kockázat. Kémiai égési sérülések, fulladás, mérgezés és a berendezés vagy a kiszivárgó gőzök/folyadékok által okozott szilánkok okozta sérülések szintén kockázatot jelenthetnek.

A képzett személyzet által végzett rendszeres ellenőrzések segíthetnek elkerülni a hajó működésének ilyen potenciálisan káros következményeit. Az ellenőrzéseknek tartalmazniuk kell a teljes vizsgálatot, a vastagság értékelését, a szerkezet feszültségelemzését, valamint hidrosztatikai vagy pneumatikus vizsgálatot a szivárgás kimutatására.

A rendszeres ellenőrzések mellett ezeket az edényeket a tervezésüket és építésüket szabályozó szabályzatoknak megfelelően kell javítani és átalakítani, mint például az API 510, amely a nyomástartó edények és az azokat védő nyomáscsökkentő berendezések üzem közbeni ellenőrzésére, javítására, átalakítására és újbóli használatba vételére vonatkozó ellenőrzési szabályzatként szolgál, valamint keretet biztosít az olyan egységes ASME tanúsítási jelek kiadásához, mint az U, V és UM.

Csővezetékek

A csővezetékek szinte minden országban a közlekedési hálózatok szerves részét képezik, a vizet a tisztítóművekből közvetlenül az otthonokba és az üzleti életbe szállítják, vagy a kőolaj/földgáz kútfejekből közvetlenül a piaci területekre szállítják fogyasztásra. Az olajvezetékek különösen fontos szerepet játszanak a globális energiaellátásban, és gyakran befolyásos szerepet játszanak a geopolitikában, valamint a nemzetközi biztonsági kérdésekben.

Az olajvezetékek nemcsak gazdasági áldást jelentenek az adott országok számára, hanem a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása miatt vitákat is kiváltanak. A környezetvédelmi aggályokon túl a csővezetékek gyakran szivárognak és olajat öntenek a közeli patakokra vagy mezőgazdasági területekre - ahogyan azt a 2022-ben Kansasban történt csőtörés okozta incidens során láthattuk, amely több ezer ember evakuálásához és több millió gallon olajnak a közeli patakokba és mezőgazdasági területekre történő kibocsátásához vezetett.

A legtöbb veszélyes folyadék- és gázvezeték a föld alatt helyezkedik el, egy olyan útjogon (ROW) belül, amely több olyan, a csővezeték-társaság tulajdonában lévő vagy annak biztosított szolgalmi jogból áll, amelyek lehetővé teszik a karbantartó személyzet számára a hozzáférést anélkül, hogy a magántulajdont megsértenék vagy a közművezetékeket megzavarnák. Ez lehetővé teszi számukra, hogy rendszeres ellenőrzéseket végezzenek a magántulajdonhoz fűződő jogok megsértése vagy a közművezetékek zavarása nélkül.

A csővezetékrendszerek számos biztonsági és karbantartási intézkedést alkalmaznak, például ellenőrzéseket, tisztításokat és "malacok" néven ismert eszközök használatát. A malackilövő állomások ezeket a vándorló robotokat a csővezetékekbe indítják különböző feladatokra, például a viaszlerakódások eltakarítására vagy az állapotának ellenőrzésére.

Atomerőművek

Az atomerőművek maghasadással állítanak elő tiszta villamos energiát. Ahogy a reaktormagban lévő uránatomok szétválnak, hő keletkezik, amely a vizet gőzzé alakítja, amely pedig propellerszerű lapátokat forgat, és így egy generátort forgat, amely villamos energiát termel - az amerikai energia 20%-nyi energiát termel.

Az atomerőművek szigorú biztonsági előírásokat követnek a dolgozók és a környező közösségek védelme érdekében. Ennek érdekében az erőmű körül levegő- és vízmintavételeket végeznek, miközben a sugárzási szintek időbeli változásainak nyomon követése érdekében állandó megfigyelőállomásokat állítanak fel a környéken, és ezeket az adatokat közvetlenül az állami és szövetségi szabályozó hatóságoknak küldik el. Amennyiben radioaktív anyagok szivárognak ki az üzem falai közül, a vészhelyzeti intézkedési terveket 10 mérföldes körzetben kell aktiválni, ahol közvetlen sugárterhelés léphet fel, illetve 50 mérföldes körzetben, ha a szennyeződés veszélyeztetheti az élelmiszer-ellátást, a termést és az állatállományt.

Egy atomerőmű mellett elhaladva talán már látott nagy tornyokat, amelyek füstöt bocsátanak ki - ezek hűtőtornyok, és nem kizárólag atomerőműveknél találhatók; a legtöbb erőmű és más áramtermelő létesítmény is használ hűtőtornyokat. Magas hőmérsékletük olyan környezetet teremt, amely kedvez a reaktorok gőz- vagy hűtőközeg-ellátására használt csövek lyukkorróziójának és feszültség okozta repedésének, és amelyet örvényáram-vizsgálattal (ECT) ellenőriznek, segít megelőzni ezeket a meghibásodásokat azáltal, hogy rendszeresen ellenőrzik a csövek hibáit és nyomon követik a folyamatot.

Szerkezetépítés

A szerkezetépítés magában foglalja a teherhordó szerkezetek tervezését. Mint tudományág gyakran az építőmérnöki tudományok közé sorolható, de magában foglalja a gépészmérnöki, a repülőgép- és űrmérnöki, valamint a hajózási tudományokat is. A szerkezetmérnökök szakterülete az anyagok és a mechanika felhasználása a mindennapi élethez nélkülözhetetlen nagyméretű, összetett rendszerek, például épületek, hidak és gátak megvalósításához.

A szerkezetmérnökök az anyagtudomány, a fizika, az alkalmazott matematika és a mérnöki mechanika területén szerzett szakértelmüket használják arra, hogy megjósolják, hogyan működnek a szerkezetek a szél, a szeizmikus tevékenység és a természeti erők, például a hóesés vagy az óceáni hullámok által okozott különböző terhelések és feszültségek alatt.

A szerkezetelemzésben használt számítások meghatározzák, hogy egy szerkezet mekkora erő hatására mennyire deformálódik, vagy változtatja meg az alakját. A szerkezetelemzés sok matematikát igényel; a mérnököknek mélyreható ismeretekkel kell rendelkezniük ebben a témában, mivel sok matematikát tartalmaz. A mérnököknek továbbá CAD-szoftverekre, például AutoCAD-re, StaadPro-ra vagy ETABS-re van szükségük ahhoz, hogy a mérnöki szabványoknak megfelelő és pontos, részletes modelleket készíthessenek a terveikről.

A szerkezetépítő mérnökök alapvető szerepet játszanak az építési folyamatok felügyeletében, hogy a szerkezetek megfeleljenek az előírásoknak. Emellett segíthetnek a meglévő szerkezetek utólagos átalakításában vagy megerősítésében is.